Az Elbai Filharmónia képével nyitom ezt a bejegyzést, ami a Hamburgba tett kiruccanásomat hivatott bemutatni.
Hamburgba Grétával ketten mentünk, utolsó pillanatban lett megszervezve a dolog, és emlékszem, hogy a vonatjegyemet is valamikor éjjel vettük meg, de legalább végre sikerült megvennem a 49 eurós jegyet (csak Hamburgba odajutni lett volna kb. 50 euró, ez meg így egy hónapig érvényes volt).
Kissé szeles, esős napunk volt, de végül is illett ez az időjárás a kikötőváros hangulatához. Sok lenyűgöző épületet láttunk, és a városon átfolyó Elba is csodás látványt nyújtott: azt az illúzió keltette bennünk, hogy már a tengernél járunk.
Megnéztünk egy szovjet tengeralattjárót, aminek a belsejébe is be lehetett menni. Néha egészen szűk ajtókon kellett átmászni. Érdekes volt megismerni, hogy teltek a legénység mindennapjai, és hogy hogyan működött a szerkezet.
Ezután a Chocoverzumba mentünk, ami kicsit olyan mint egy csokigyár és egy múzeum egyben. Szerintem ez volt az egyik legjobb élményünk Hamburgban. Itt megmutatták a csoki előállításának fázisait, és minden állomáson lehetett kóstolni. A végén kész csokit is kaptunk a ajándékba. De a legjobb az volt, hogy a saját csokoládénkat is elkészíthettük. Egy formába öntöttek nekünk csokit, amit aztán nekünk kellett kidekorálni. A csokikat ezután betettük egy hűtőbe, és a vezetés végére pont megszilárdultak.
A Chocoverzumban egy kis bolt is volt, ahol többek között Lindt csokit is lehetett kapni. Én itt láttam először ilyen csokit kimérhető formában, aztán később rájöttem, hogy Budapesten is van ilyen bolt. Jó volt, hogy magam válogathattam össze az ízeket, és nem kellett egyféléből megvenni a nagy csomagot.
Hazafelé lekéstük a csatlakozást, de legalább szép volt a vasútállomás, ahol várakoznunk kellett. Már nem vagyok benne biztos, hogy hol volt, de talán Uelzen volt az. Itt a vasútállomás épületét Hundertwasser tervezte, akárcsak a magdeburgi Grüne Zitadellét. Persze annyira nem volt szép, hogy egy órán keresztül lekössön miket, úgyhogy Grétával elkezdtünk Duolingón olaszul tanulni, hogy elüssük az időt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése